Tourinform

Nyíregyháza

Értékeink bemutatását a megyeszékhelyen, Nyíregyházán kezdjük. Egy pezsgő életű, szép és hangulatos városba érkezünk. Parkok, terek, hatalmas zöld területek, modern és régi épületek alakítják a városképet, melynek sikerült megőriznie régi meghitt hangulatát.
Múzeumok

A Széchenyi utca elején tekinthető meg a Kállay Gyűjtemény. Tízezer kötetes könyvtár, kortörténeti értékű fotók, dokumentumok, Kállay Miklós egykori miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc író kéziratai, báró Apor Gábor rendjelgyűjteménye stb. képezi a törzsanyagot. Állandó kiállítások: a Kállay család emlékfala, Ilosvay Ferenc-emlékkiállítás, máltai kiállítás, falerisztikai kiállítás (emlékérmek, rendjelek, kitüntetések)
A Benczúr téren emelkedő neoklasszicista stílust idéző monumentális épület a Jósa András Múzeum, mely nevét a híres tudósról és polihisztorról kapta. Nyíregyháza és a megye emlékeinek gazdag tárházát találjuk itt. Állandó kiállításai között megtekinthető a Jósa András és Benczúr Gyula (festő, Nyíregyháza szülötte) emlékkiállítás, Krúdy Gyula (a város híres írója) élete és kora, valamint a nyíregyházi huszárokat bemutató tárlat. Figyelemre méltó a bronz-, vas- és honfoglalás-kori illetve numizmatikai gyűjteménye.
Mindenképpen említést érdemel a Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény, melyet a magyar görög katolikus egyház művészeti örökségének megőrzésére, tudományos feldolgozására és bemutatására alapítottak 1983-ban. Állandó kiállítása a bemutatott XVII-XVIII. századi ikonok, ikonosztázion faragványok, XVI-XIX. századi liturgikus tárgyak révén Északkelet-Magyarország több száz éves metabizánci kultúrájának egyik fontos, de kevéssé közismert egységébe ad betekintést.

A Selyem utcán áll a Városi Galéria épülete, mely egykor a város egyik legszebb polgárháza volt. Az 1988-ban megnyílt kiállítóhely őrzi a Nyíregyháza-Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep gyűjteményét. Időszaki kiállításain megtekinthetjük a kortárs képző- és iparművészek tárlatait, a már nem élő magyar művészek munkáit. Itt mutatkoznak be többek között a városban élő művészek is.
A gyógyvizéről híres hangulatos fürdőhelyen, Sóstófürdőn találjuk az 1979-ben megnyílt Múzeumfalut. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népi építészetének legszebb darabjait csodálhatjuk meg itt, s képet kapunk az egyes tájegységekről: Nyírség, Szatmár és Bereg, Rétköz, Nyíri Mezőség. Ezek közül legnagyobb a homokdombokkal tarkított Nyírség, melynek építkezése az alföldi típushoz köthető. A Múzeumfaluban betekinthetünk egy iskolába, szatócsboltba, kocsmába és tűzoltószertárba is. Nyaranta sokszínű program csalogatja a látogatókat. A kisdobronyi templomban május végétől augusztus végéig hangversenyeket rendeznek, vasárnap délelőttönként pedig református istentiszteletet tartanak.
Templomok

A Bethlen Gábor utca elején emelkedik a kettőstornyú, kevert bizánci stílusban épült görög katolikus templom. A templom tervezésére Vojtovits Bertalant kérték fel, az építést Vojtovits Bertalanra és Barczó Mihályra bízták. A templom alapkövét 1895-ben helyezték el, majd rövidesen elkezdődött az építkezés, mely anyagi nehézségek miatt 1897 nyarára fejeződött be, s még ebben az évben megtörtént a felszentelés is. 1945-ben bombatalálat érte a templomot. A károkat állami segítséggel sikerült helyreállítani. A templom belsejében ékes ikonosztázion található, védőszentje Szent Miklós.
A város központi terén, a Kossuth téren találjuk a római katolikus társszékesegyház templomát. A templom 1994-től püspöki székesegyház, melynek legszebb része a monumentális kereszthajó, boltmezőiben a négy evangélista alakjával. Gyakran hasonlítják a szegedi dómhoz, amelynél azonban korábban, 1902-1904 között épült Nagy Virgil tervei alapján. Dr. Samassa József bíboros, egri érsek 1902-ben tartott aranymiséjének emlékezetére, Isten iránti hálájából építtette a templomot Nyíregyháza város népe számára. Az erősen nemzeti érzésű főpap az Árpádházi magyar királyok templomépítészetét akarta követni azzal, hogy ezt a monumentális emléktemplomot román stílusban építtette.
A Kálvin téren áll az 1873-1882. között épült romantikus stílusú református templom. 1347-től találunk a templom elődjére vonatkozó utalásokat. Ez akkor a ecsedi Báthory család tulajdona mintegy háromszáz éven keresztül. Felszentelése 1883. július 3-án történt meg. A mai templom terveit Melhouse János készítette. A kelet-nyugati fekvésű templom keleti homlokzati tornya 38 m magas, a belső térben összesen 800 ülőhely van. Orgonáját Kerékgyártó István építette. Az épület nyaranta több nagyszerű koncertnek is helyet ad.
A város legértékesebb műemléke a barokk evangélikus templom, mely Nyíregyháza zenei életének fontos színhelye. Zenekari, énekkari, orgonakoncertek váltják egymást egész évben. Az épület több puszta építészeti alkotásnál, egy darabja a város történetének. Létezését II. József türelmi rendeletének köszönheti, melyet a hátsó, keleti oldalon, a sekrestye kapuja fölötti latin felirat örökít meg. A templom két év alatt készült el, 1784-86. között, Giuseppe Aprilis tervei alapján. A templom eredeti homlokzata, külseje az akkori helytartótanács kikötésének megfelelően dísztelen volt. A sivár és szegényes külsőt végül az 1885-86-os külső tatarozással sikerült tagoltabbá tenni. Az oldalfalakat erőteljes falpillérekkel ritmizálták, az ablakokat neoreneszánsz és neobarokk díszítésekkel látták el. Az evangélikus templom belső tere impozáns. A falakat copf stílusú, stukkóutánzatú mintákkal festették ki. A főoltár a máriapócsi görög katolikus templomból származik. A rokokóba hajló barokk oltárépítmény gazdagon faragott.
A város szép épülete az 1924-32. között, Baumhorn Lipót tervei alapján felépített ortodox zsinagóga. A zsinagógai térbe lépve megpillanthatjuk az emelvényt, ahol a Tórát olvassák fel, mely középen található, szemben pedig a keleti fal, középen az oszlopokkal keretezett frigyszekrény, ahol a Tórát őrzik. A frigyszekrényt a zsinagógai tértől függöny választja el. A mennyezeten és a falakon festmények találhatók, ezek nem alakokat ábrázolnak, hanem törzsek és a csillagképek jeleit, bibliai jeleneteket és a zsidóság vallási szimbólumait. A festményeket Z. Szalay Pál nyíregyházi művésztanár készítette.

Tiszavasvári

A Vasvári Pál Múzeumot 1966-ban alapította Gombás András helybéli pedagógus. Gazdag néprajzi és helytörténeti gyűjteménye hűen tükrözi a város és környéke múltját. Többféle kiállítás is várja a látogatókat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye orvos- és gyógyszerészettörténete felöleli a megye orvoslásának, gyógyszergyártásának és patikáinak rövid történetét, megkülönböztetett figyelmet fordítva Kabay János életművére, illetve az általa alapított Alkaloida Vegyészeti Gyár hagyományaira. A Nyíri Mezőség története az őskortól a középkorig kiállítás a Nyírség és a Hajdúság közötti kistérség múltjának bemutatására irányul. A Tiszabüdi szoba a századelőn Tiszavasvári egyik önálló településének tipikus szobáját rekonstruálja. Vasvári Pál emlékezete - Múzeumi Emlékhely; a korabeli tárgyi dokumentumok mellett egy különálló tárlóban őrzik azt a táblát, amely egykoron a jeles személy elestének helyét jelölte.
A Dessewffy-kastély 1820. körül épült klasszicista stílusban. A gróf felesége 1833-ban állíttatta a kastély mellett azt a kápolnát, amelyet a kastélyhoz kapcsoltak. Az épület utolsó bővítésére Dessewffy Aurél idejében, 1870. körül került sor, ekkor nyerte el mai alakját. Jelenleg diákotthon működik benne. A kastély körüli angolpark védett történelmi kert, őshonos és egzotikus fajok másfélszáz éves példányaival.

Tiszadob

Itt találjuk a Nyíri Mezőség egyik ékességét, a Loire-menti francia kastélyok hangulatát idéző Andrássy-kastélyt. Parkjának ősi kocsányos tölgyei, a buxus labirintus, a száz darabból álló tiszafa sor, a franciás barokkos park lenyűgöző látvány. A soktornyú, hatalmas épülettömb 1880-84. között épült, Meining Artúr tervei alapján. Az épületet 500 hektáros parkerdő, illetve a Holt-Tisza övezi. A kastély egykori életének mindennapjait Károlyi Mihályné (Andrássy Katinka) idézi fel visszaemlékezéseiben (Együtt a forradalomban). Ő ugyanis itt, a "Holt-Tiszára néző, világoskék damaszttal kárpitozott, kerek toronyszobában" született, és nyaranta itt gyermekeskedett. A "Vörös grófnő" című film ad betekintést az eseményekbe.
A Helytörténeti kiállítás a településen végzett régészeti feltárásokról és néprajzi értékekből ad ízelítőt. Megtekinthetjük a Tisza melletti ősfoglalkozást, a halászatot és annak eszközeit, egy hagyományos parasztkonyha eszközkészletét, egy tiszadobi szobabelsőt, valamint Réti Mátyás helybéli születésű festő képeit.

Szabolcs

Itt található Közép-Európa egyik legépebben fennmaradt középkori földvára. A földvárat Árpád rokona, Szabolcs építtette, aki valószínűleg Árpád halála után a fejedelmi méltóságot viselte. A honfoglalást követő időszakban országgyűléseknek is színhelye volt.
A késő barokk stílusban épült Mudrány-kúria szobáinak freskói a magyar történelem jeles eseményeit és személyiségeit mutatják be. 1978. óta itt található a nyíregyházi Jósa András Múzeum Képző- és Iparművészeti Gyűjteménye is. A kúriához irodalmi emlék is fűződik: Móricz Zsigmondot barátai egy tiszatelki vendégeskedés után vitték el Szabolcsra, s az itt szerzett élményeit, benyomásait örökítette meg az Ebéd című híres novellájában.
A szabolcsi földvár keleti oldalának közelében találjuk a református templomot. Építésének idejéről írásos adatunk nincs, de ismereteink szerint 1092-ben I. Szent László zsinatot tartott itt. Eredetileg az ispánsághoz tartozó esperesi templomot 1357-ben említi először egy fennmaradt oklevél, amely háromhajós, Máriának szentelt monostorként írja le. A felszerelési tárgyak között a XVIII. század első feléből származó ezüstpoharat és kancsót találunk.

Tiszabercel

A magyar irodalom kiemelkedő egyéniségének, Mária Terézia testőrének, Bessenyei Györgynek állít emléket a róla elnevezett emlékház, melynek a költő egykori szülőháza ad otthont. Az épület magán viseli a hagyományos nyírségi középnemesi építkezés jellegzetességeit.
A megye jeles ipartörténeti emlékei közé tartozik a szivattyútelep. A zsilip 1872-ben, a szivattyúház pedig 1896-ban készült el. Épületei és gigantikus gőzüzemű gépészeti berendezései működőképesen, felújítva várják a látogatókat.

Paszab

A szövőüzemben készítik a messze földön híres paszabi szőttest. Ma is a hagyományos esztavátákon készítik a virág- és halmintás kézimunkákat.

Kótaj

A település északi szélén áll az Ibrány-Fráter-kúria. A copf stílusú, manzárdtetős épületet Ibrányi András huszár ezredes építette az 1740-es években, a hagyomány szerint Krakkó melletti lengyel mintára. 1867-ben vette meg a Fráter család.

Kisvárda

Meghatározó látványossága a vár, a Várdai család ősi fészke. 1465-ben Várdai István kalocsai érsek kezdi meg az építését. Az idők folyamán többször is átépítették, a mindenkori tulajdonosának ízlése szerint. A XVIII. században egy ideig itt volt a vármegye levéltára. A század második felétől azonban a vár állaga folyamatosan romlott. 1957-61. között az Országos Műemlékfelügyelőség restaurálta. A vár 1990. óta a Nemzeti Örökség része, mint hazánk építészeti, történeti szempontból kiemelkedően fontos műemléke. Az első emeleti kőtárban Telegdy Anna (Nyáry István felesége) vörös márvány sírköve látható, valamint XV. századi faragványtöredékek, melyek egykor a katolikus templom kerítését díszítették, illetve amely a Várdaiak városi kúriájából származik. Ma nemzetközi várszínházi rendezvények színhelye, többek között a minden nyáron megrendezett Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának. A fesztiválon Erdélytől Kanadáig képviseltetik magukat a különböző színházak társulatai.
A Rétköz Múzeumnak a város egyik legszebb épülete, az egykori zsinagóga ad helyet. A kései szecessziós épületben a látogató megismerkedhet egy falusi kovácsműhellyel, a paraszti kultúra tárgyi emlékeivel és még sok más érdekességgel.
Építészeti érték a XV. századi római katolikus templom. Szentélye gótikus, a mérműves ablakok mellett az eredetileg bordás boltozatú szentély alakos és feliratos gyámkövei figyelemre méltóak. 1788-1805. között bővítették nyugati irányba.

Tuzsér

Említést érdemel a XVIII. század végén épült barokk stílusú volt Lónyay-kastély, melyet Ybl Miklós tervei alapján bővítettek, illetve építettek át az 1880. körüli években. A kastélyt kívülről felújították, nyaranta művészeti tábor működik benne. A kastélypark, mely csak részben maradt meg, természetvédelmi terület.

Zsurk

A jelenlegi református templom 1891-ben épült, a jelek szerint a régi templom másaként, annak formáját és részben nagyságát őrizve. Belül kazettás deszkamennyezet díszíti. A szájhagyomány szerint az új egyház építésekor a mennyezetet nem bontották el, csak alátámasztották. A kazetták hosszúkás mezőit allegorikus ábrázolások, vázában lévő virágok és ornamentális medalionok díszítik. A templom nyugati homlokzata előtt emelkedő fa harangtorony feltételezések szerint helyben készült. 35 méteres magasságával egyedülálló a környéken.

Lónya

Műemléki védettségű épületegyüttese a XIII. századi román stílusú református templom és a XVIII. században emelt fa harangtorony. Érdekességként említhető a szentélyben lévő csodálatos, vakolat alatti freskók. A fa harangtorony elhelyezése jól mutatja, hogy a türelmi rendelet 1792-es kibővítése előtt a reformátusok nem építhettek fa harangtornyot az utca frontjára. A magas, karcsú, négy fiatornyos, tűhegyes sisakban végződő torony a legszebb a Felső-Tisza-vidéki fatornyok közül.

Vásárosnamény

A Beregi Múzeum a város és környéke múltját, az itt élő emberek életét mutatja be. Állandó kiállítás szemlélteti Bereg őstörténetét és a honfoglalás korát. Országos hírű a vaskályha- és öntöttvas-gyűjteménye. A tájegység népi kultúráját bemutató kiállításon beregi hímzés- és szőttesegyüttes, beregi hímestojás-festés, építészeti emlékek, berendezések és használati tárgyak tekinthetők meg.
Az egykori Eötvös-kúriában iskolatörténeti gyűjtemény, valamint Eötvös József emlékkiállítás látható.

Vámosatya

Fő nevezetessége a műemlék református templom és harangláb. Az egyhajós, gótikus stílusban épített templom (XIII-XIV. század) kazettás mennyezete 1766-ban készült a padokkal és a nyugati karzattal együtt. Szintén XVIII. századi szószékkoronája a környék egyik legszebb templomi tárgya. A felső-tiszai fa harangtornyok közül a vámosatyai a második legmagasabb.

Tákos

A kis tiszaháti falucska őrzi a népi építészet gyöngyszemét, a paraszt barokk csodálatos alkotását, az 1766-ban épült paticsfalú, zsindelytetős templomot, melyet "mezítlábas Notre-Dame"-ként is emlegetnek. A kis református templom alig nagyobb egy parasztháznál, mennyezete szinte kézzel is elérhető. Padlója döngölt agyag. Az eredeti állapotában felújított épület hírnevét belső terének különböző kéztől származó, mégis egységesnek ható berendezési tárgyainak egyedülálló hangulata alapozta meg: az 58 kazettából álló, virágokkal díszített, gyönyörű festett famennyezet, a szószék és a papi székek. A templom előtti fa harangtornyot 1986-ban XVIII. századi formájában restaurálták.

Csaroda

A templomturizmus következő állomására érkeztünk, ahol a Csaronda patak által határolt dombon áll a középkori falusi templomépítkezés újabb szép darabja. A templom a XIII. században épült késő román stílusban, egykor a falu erődjének szerepét is betöltötte. A kicsiny templom-belsőt középkori alakos és késő reneszánsz virágmintás falfestmények borítják. A templom mellett fa harangtorony áll. Tölgyfából ácsolt szerkezete a XVII-XVIII. századi harangtornyok építésmódját követi.

Tarpa

A falu ipartörténeti ritkasága a szárazmalom, amit állati erő működtetett és igás állatok segítségével őrölték a gabonát. A malomházban a gabonaőrléshez és a méréshez használt edények és egyéb felszerelések ma is megtekinthetők. A malmot 1983-ban újították fel.
A látnivalók közül kiemelkedik a XIV. században épült református templom, a benne található gótikus freskók igen értékesek. Gótikus kőkeretű bejárata fölött a Báthoryak sárkányos címere látható.
Érdemes még megnézni a Kossuth utcán lévő tájházat. A kétszintes épület földszintjén található a helytörténeti kiállítás, amelynél a hangsúly a kuruc kort megelőző időszakra tolódik. Külön tárolóban látható a község határában feltárt neolit kori település, valamint a tarpai "Nagy-Hegyen" előkerült honfoglalás kori sír leletei. A földszinti terem nagyobbik felét a Bajcsy-Zsilinszky emlékkiállítás kibővített változata foglalja el. A kiállítás tárlói gazdag dokumentumanyag segítségével mutatják be Bajcsy-Zsilinszky Endre tevékenységét, aki a tarpai választókerület országgyűlési képviselője volt. Úgyszintén a földszinti terem egyik részében kapott helyet a II. Rákóczi-szabadságharc és a falu szülötte Esze Tamás című kiállítás. Külön üveges tárolóban megtekinthető a község címeres zászlója. A második szinten néprajzi kiállítás látható.

Szatmárcseke

A világon egyedülálló a szatmárcsekei védett, református temető. Embermagasságú csónakos fejfái a néprajztudomány szerint az ősi ugor csónakba-temetkezés szokását őrzik. A temető közepén kiemelkedő dombocskán áll Kölcsey Ferenc fehér márványoszlopokból készült klasszicista síremléke. A reformkor egykori politikusának és költőjének neve szorosan kapcsolódik a faluhoz. Itt élt és alkotott, s itt írta 1823-ban a Himnuszt is. Az emlékművet restaurálták és 2001. augusztus 16-án adták át.
Kölcsey életútjára, a Csekén töltött évekre és az 1823-ban írt Himnuszra emlékezve készült az az állandó emlékkiállítás, amely a Művelődési Házban tekinthető meg.

Túristvándi

Országos hírű ipari műemléke az idilli környezetben álló vízimalom. A jelenlegi vízimalom elődjét 1752-ből, Mária Terézia idejéből említik. Mindhárom vízikereke őrlőköveket hajtott. Közülük kettő gabonaőrlést végzett, egy kő pedig kukoricát, árpát és egyéb gabonaféléket darált. A vízimalmot 1927-ben korszerűsítették. Bár ma már nem végeznek rendszeres gabonaőrlést és darálást, a látogatók ma is megtekinthetik működés közben az értékes ipartörténeti műemléket.

Tiszacsécse

Irodalmi emlékhelyeink fontos állomására érkeztünk, itt született a magyar realizmus kiemelkedő írója Móricz Zsigmond. A róla elnevezett emlékházban emlékkiállítás tekinthető meg. A taposott szalmával fedett pici szegényparaszti lakóház a XIX. század harmadik harmadában épült, s néhány évig a Móricz-család lakhelyéül szolgált.

Sonkád

A település látványossága a XV. századból származó gótikus református templom. A déli, fából készült előcsarnok mögött a középkori templom belsejébe vezető ajtónyílás kőkerete érdemel figyelmet. A belső falfelületeken indás-virágos díszítőfestés került elő, és a karzat deszkamellvédjén nagyon szép díszítőmotívumokat tártak fel. Restaurálták a felújítás során előkerült deszkamennyezetet és a templom berendezési tárgyait. A templom 1998-ban Europa Nostra-díjat kapott.

Csenger

Legnevesebb műemléke a XIV. századi gótikus stílusú református templom, amely az Alföld középkori monumentális építészetének egyetlen ilyen emléke. Falait körben támpillérek erősítik, a nyugati homlokzat előtt álló nyolcszögletes tornyának kőpártázata reneszánsz. A templombelső puritán, ízléses, igazi látványossága a festett kazettás deszkamennyezet. A mintákat kettős fekete spiráldísz keretezi és a díszek középkori szokás szerint nem ismétlődnek. A kazetták többségére átlósan vagy oldalfelezősen tulipánt és liliomot, illetve csokrokat és koszorúkat festettek. A templom érdekessége még a mintás falazás. Falait vakolat nélküli, szép vörös és fekete színű égetett téglákból építették, hasonlóan a szamostatárfalvi és baktalórántházi templomokhoz.

Szamosbecs

A Kossuth utcán áll a kis falucska XV. századi műemlék református temploma. A szépen helyreállított épületen a késő gótikus templomépítészet szatmári sajátságait figyelhetjük meg. A sekrestyeajtó melletti téglán látható évszám (1481.) az építés idejére utal. A templom L alakú karzata copf stílusú asztalosmunka.

Szamostatárfalva

A vidék egyik legrégibb Árpád-kori templomát találjuk itt. A késő román és kora gót stílusú műemlék református templom szintén mintás falazási technikával készült. A román félköríves ajtó, s az ablakok váltakozó színfoltjai keleties hatást mutatnak. A templom előtt áll a XVIII. század végi fa harangtorony.

Csengersima

A Szamos partján festői környezetben álló kivételes szépségű református templom a XII. század végén, a XIII. század elején épült, s többször is átépítették. Deszkamennyezete 56 népies barokk stílusban festett fatáblából áll. Egyik-másik mezőn felismerhető a reneszánsz eredet, a déli részen pedig feltehetően erdélyi hatást tükröző kazettákat láthatunk.

Nagygéc - az elhagyott falu

Középkori eredetű település volt; először 1280-ban említették - ma senki nem lakik benne. 1970. május 13-án a falura tört árvíz a házak nagy részét elpusztította, s az akkori kormányzat nem engedte meg, - a további árvízveszélyre hivatkozva - hogy a lakosok újjáépítsék otthonaikat. Az emberek szétszóródtak, az épületek közül már csak néhány áll. Az egykori faluközpontban áll a XIII. századi román és XV. századi gótikus elemeket is megőrzött református templom. Az árvíz óta sajnálatosan pusztul. Bejárata mellett a következő olvasható: "Nagygéc, faluközpont, nemzeti emlékhely. A szándékos falurombolás mementója, a megőrző és újjáépítő igyekezet jelképe".

Szamosújlak

Református temploma őriz néhány gótikus részletet. A XIV. század elején építették és 1329-ben említik először. Vakolása a népi építészet középkori technológiájával készült (a vakolat vékony és kanálháttal elsimított). A középkori eredetű templom 1997-ben Europa Nostra-díjat vehetett át.

Fehérgyarmat

A város egyetlen komolyabb műemléki értéke, a XV. századi gótikus stílusú református templom, melynek négy fiatornyos toronysisakját fazsindely fedi. A XVIII. századtól kezdve többször átépítették. Külön érték a templombelsőben lévő - zsoltárszövegekkel teleírt - két mennyezetkazetta, s a XVIII. század végén copf stílusban készült szószék és papi szék.

Nagyszekeres

Műemlék református temploma a régészek feltáró kutatásai alapján valószínűsíthető, hogy 1500. után épülhetett, stíluskéséssel őrizve a gótikus jegyeket. Elsősorban szép fekvése miatt emelkedik ki a szatmári középkori egyházi építmények sorából. A tatár pusztítás során megrongált templomot 1771-ben állították helyre. Akkor készült el a deszkamennyezet, két évvel később a szószék és legvégül, 1783-ban a karzat. A nyugati bejárat előtt, feltehetőleg a XVIII. század második felében emelt, 16 méter magas fiatornyos harangtorony áll.

Nagyecsed

Kiemelkedő ipartörténeti emlékünk a nagyecsedi gőzüzemű szivattyútelep, mely az Ecsedi-láp lecsapolási terveinek és a belvizek elvezetésének eredményeképpen jött létre.
A Felső Tisza-vidéki Vízügyi Technika-történeti Múeumi Kiállítóhely a szivattyútelep egykori szénatárolójában kapott helyet. Itt nemcsak a szivattyútelepeken alkalmazott gépek láthatók, hanem az árvízvédekezések idején használt bontó- és fúrókalapácsok, valamint a földmérés eszközei és különféle szerszámok. A kiállítás egyik érdekessége az épület egyik sarkában berendezett gátőri szoba. Állandó kiállítás mutatja be a Felső-Tisza-vidék vízügyi múltját.

Mátészalka

A volt főispáni lak szecessziós épületében kapott helyet a Szatmári Múzeum. Itt található Közép-Európa legnagyobb, mintegy 100 darabot számláló szekér-, kocsi- és hintógyűjteménye. Megismerkedhetünk továbbá a kovácsolás és kerékgyártás teljes eszköztárával, falusi tárolóeszközök gyűjteményével, a paraszti gazdálkodással, szőlőműveléssel, méhészettel és szatmár-beregi fafaragásokkal. A szatmári lábbelikészítést, a népi díszítőművészetet és lakásbelsőt bemutató állandó kiállítások mellett havonta megújuló képzőművészeti tárlatok várják az érdeklődőket.
A Vasúti Helytörténeti Gyűjteményben a Mátészalkáról kiágazó vasútvonalak történetét ismerhetjük meg.

Nyírbátor - a Báthory család ősi fészke

A város jelentős műemléktemploma az 1480. körül emelt római katolikus vagy minorita templom. 1587-ben Petrasko román vajda a faluval együtt feldúlta a templomot, amely súlyosan megsérült. A XVIII. században visszatérő minoriták állították helyre, s ekkor nyerte el ma ismert, gótikus-barokk alakját. Ekkor készült el a mai barokk boltozat és a nyugati karzat. Legismertebb oltára a Krucsay-oltár. Az oltár keletkezésének érdekes története van. Készíttetője Krucsay János, akinek első felesége, Tolvay Borbála nem volt éppen a házastársi hűség mintaképe. Hűtlenkedéséért a férje feljelentette, s a vármegye törvényszéke halálos ítéletet hozott. A kivégzés után Krucsay János három hónap múlva újranősült, s talán engesztelésül állíttatta az oltárt.
A minoriták egykori kolostorában működik a Báthory István Múzeum, ahol rendkívül gazdag régészeti, ipartörténeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti, numizmatikai és természettudományi gyűjtemény található. A "Nyírbátor évszázadai" című állandó kiállítás a Dél-Nyírség és Nyírbátor történelmi, kulturális életének múltját mutatja be. Jelentős még a kismesterségek tárgyi emlékeinek anyaga és megtekinthetjük a Báthory család emlékeit és ereklyéit.
A város másik műemléke a református templom, késő gótikus alkotás. 1488-1511. között építtette Báthory István vajda. A Báthory család mauzóleumának szánt templom egységes remekmű. Impozáns tömbje uralja környezetét. Az egyetlen hatalmas teremből álló épülethez délnyugati sarkán kis méretű torony simul, északkeleten pedig emeletes sekrestye található. Belépve kitárul előttünk a fényárban úszó belső tér, s a húsz méter magasban lebegni látszó csipkefinom hálóboltozat. A templom reneszánsz faragványai nem egységesek, valószínűleg Budán készültek. A szentélyrészben találjuk Báthory István országbíró és zsoltáríró faragásokkal díszített kőszarkofágját és Báthory István erdélyi vajda vörös márvány síremlékét. A templom mellett áll a késő reneszánsz fa harangtorony (1640.).

Bátorliget

Az "Ősláp Múzeum" kiállítása a bátorligeti Ősláp növény és állatritkaságokkal teli élővilágát mutatja be. (A híres bátorligeti Ősláp a hajdani nyírségi lápvilág utolsó maradványa, természettudományi szempontból hazánk egyik legértékesebb területe.)

Máriapócs

Magyarország egyik leghíresebb búcsújáró helyén találjuk a görög katolikus kegytemplomot. A kegyhely kialakulásában jelentős szerepe volt a "könnyező Mária-kép" csodájának. Ennek eredményeként építették az egykori fatemplom helyére a mai kegytemplomot. A csoda története 1696-ban kezdődött, amikor a szent liturgia közben a hívek észrevették, hogy az ikonosztáz istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak, arcvonásai fájdalmat tükröznek. Ennek hírére Eleonóra császárnő kívánságára a képet Bécsbe vitték, s ma is a Stephans Dom-ban látható. Az elvitt eredeti kép helyett egy kassai mester készített másolatot, mely 1715-ben kezdett könnyezni. Másodszor 1905. decemberében könnyezett, megszakításokkal szinte egy hónapon keresztül. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte és megállapította annak valódiságát. A templomot 1731-ben kezdték építeni, s 1756-ban készült el. A kettős homlokzati toronnyal ellátott, egyhajós, barokk stílusú épületet XII. Pius pápa 1948-ban bazilika rangra emelte.
Említést érdemel még a Szent Bazil Rend Máriapócsi Gyűjteménye. A gyűjtemény bemutatja Máriapócs és a kegyhely 300 éves múltjából fennmaradt emléktárgyakat, a Szent Bazil Rend több százéves magyarországi, valamint a máriapócsi és bazil rendi iskolák évszázados történetének tárgyait, a Dudás család ősi portáján épült emlékházat eredeti berendezéssel, és a család, valamint Dudás Miklós püspök emléktárgyait.

Nagykálló

A Szabadság téren álló teljesen átalakított klasszicista eredetű lakóház a Korányi Frigyes Emlékház. A tbc elleni küzdelem élharcosa és a neves belgyógyász ebben a házban született, amelyet a ház falán elhelyezett emléktábla hirdet.
A Szabadság téren álló másik hatalmas épülettömb a volt megyeháza, mely 1769-80. között épült az olasz Aprilis építésztestvérek irányítása alatt. Jelenleg a Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Szakkórháza működik benne.
A város további műemlék épülete a református harangtorony és templom. A középkori eredetű templom a XVIII. század elején emelt, barokk épület. Tornya középkori eredetet sugalló, de valójában XVIII. századi különálló, háromemeletes építmény.
Letűnt idők vallásos emlékeit idézi a zsidó temető, itt találjuk a kállai zsidóság kiemelkedő talmud tudós szülöttének, Taub Eizik Izsáknak a sírját, akit csodarabbiként emlegettek. Halálának évfordulóján a mai napig érkeznek zarándokok a világ minden tájáról. Érdekességként említjük a Kállay-család egykori kúriájának parkjában álló ún. "Ínségdombot", amelyet a XIX. század harmincas éveiben pusztító éhínség alkalmával hordatott össze az akkori földesúr. Célja az volt, hogy ezzel a munkával az éhínség elől menekülők keresethez jussanak, ne szoruljanak könyöradományra.

Baktalórántháza

A város legjelentősebb látnivalója a XIII. századi, román stílusban épült, majd gótikus stílusban átépített, mintás falazású római katolikus templom. A szentélyben XV. századi falképtöredékek láthatók. A toronyban egy országosan is egyedülálló, 1595-ös évszámú harang függ, amelyet Tatay István, az ecsedi Báthory István titkára öntetett. Értékesek a plébánián őrzött XVIII. századi miseruhák, s a régi barokk oltárképek.

Laskod

A református templom eredeti hajójának ablakai és a templomban talált freskótöredékek alapján az építés a XIII. század végére tehető. Az 1998-99. évi restaurálásnak köszönhetően a feltárt középkori falképek többsége értelmezhetővé vált. A déli hajófalon egy Szent László történet jelenetei bontakoznak ki.

Vaja

A község középpontjában található a Vay-kastély, mely a Rákóczi-szabadságharc alatt élte fénykorát. A XVI. században épült kastély viszonylag épségben túlélte az elmúlt századokat. II. Rákóczi Ferenc fontos tárgyalásokat folytatott itt 1703. július 19-én és 1711. január 31-én. A XVII. század közepén az északi toronnyal, a XVIII. század elején a déli toronnyal bővítették. Jelentős belső átalakításokat is végeztek. A XIX. század derekán megszüntették a kastély reneszánsz jellegét, s a kőkeretes ablakok helyére csúcsíves ablakokat helyeztek, míg a kőkeretes ajtók kibontása után leszűkítették az ajtók nyílásait, s helyükre faszerkezetes ajtókat építettek be. A II. emeleti nagyterem mennyezetén lévő freskók is érdekesek. A kastély ma a Vay Ádám Múzeumnak ad helyet, ahol megismerhetjük a Vay-család történetét, Rákóczi korabeli bútorokat és a Rákóczi-szabadságharc eseményeit bemutató kiállítást. A kastélyparkban szoborkiállítás mutatja be a szabadságharc ismert népi és nemesi vezetőit.